Adatvesztés után gyakori kérdés, hogy mi a legbiztonságosabb módja adataink tárolására? A biztonsági másolat fájljainkról létfontosságú, amit sokáig csak helyi adathordozóra (szerver, külső USB lemez, pendrive, DVD, stb) volt lehetőség biztonsági másolatot készíteni. Manapság az adataink növekedése és az időnk szűkössége miatt nem tudunk kellőképp odafigyelni arra, hogy bármilyen rendszerességgel biztonsági másolatot készítsünk digitális adatainkról. Jelenleg a felhő alapú adattárolás (cloud) a legbiztonságosabb helye adatainknak (pl. Dropbox, Google Drive, One drive, stb). Ennek lényege, hogy az általunk definiált könyvtárak tartalma folyamatosan szinkronizálódnak a cloud szervereire számítógépünkről.
Manapság rengeteg ember már felhőben tárolja adatait, persze legalább ugyanennyien kételkednek is benne. Lássunk 6 tipikus kételyt és ezekre adott választ:
Tipikus kételyek:
Fogalmunk sincs arról, hogy fizikailag hol is vannak épp az adataink.
„Bárki hozzáférhet” a fontos adatainkhoz, mivel nem tudjuk kontrollálni a hozzáférést, hogy épp „ki turkál bennük”.
A felhő alapú adattárolás csak Internet kapcsolat esetén működik.
Mi van akkor, ha a szolgáltatónál nem várt üzemzavar következik be és adatainkhoz nem férünk hozzá, vagy akár törlődnek is?
Manapság több száz gigabájt vagy akár 1 terra bájt adata is van egy magánszemélynek, ezek is elférnek a felhőben?
A felhő szolgáltatásnak a havi vagy éves díja drága, míg a külső adathordozót elég csak egyszer megvennem és nincs több költségem.
Válasz a kételyekre:
Ha egyszer a felhő alapú adattárolás mellett döntünk, teljesen lényegtelen információ az, hogy fizikailag épp hol vannak adataink. Globalizált világunkban erre a technológiára jellemző, hogy adataink jó eséllyel egy másik kontinensen és országában vannak, mint ahol mi éppen tartózkodunk. Már a jelenben, de a jövőben még inkább jellemző lesz, hogy adataink fizikai helye bárhol lehet a földön. A felhő alapú adattárolás technológiai fejlesztéseinek újabb helyszínét a világűrt tekintik.
„Bárki” csak annyira férhet hozzá felhőben tárolt adatainkhoz, amennyire egyéb elektronikus adatainkhoz. Az email, mobiltelefon vagy Internet bank használata napi rutinunk közé tartozik, ezek használata során sincs félelemérzetünk. Egy felhőszolgáltató egyszerűen nem engedheti meg magának azt, hogy tudatosan vissza éljen adatainkkal. Minden körülmények között a lehető legnagyobb biztonságra, a technológiai és emberi hibák („humán faktor”) kizárására törekszik. Ezek az informatikai cégek, szakemberek garmadát alkalmazza, rengeteg szoftveres automatizmussal figyel egy esetleges hacker támadásra a nap minden percében, hogy és azonnal meggátol egy betörést.
Az Internet kapcsolat manapság olyan fontossággal bír, mint a víz a levegő vagy épp az elektromos áram, vagyis állandóan elérhető. De pillanatnyi vagy tartós hiánya sem veszélyezteti felhőben tárolt adatainkat. Ebben az esetben Internet kapcsolat csak adattárolónk és a felhő közötti szinkronizálásra szolgál, adatainkat nélküle is folyamatosan elérhetjük helyi számítógépünkön. Amint ismét netre csatlakozik a gépünk, az esetleg megváltozott adatállomány (pl. szerkesztett vagy újabb fájlok) különbségi mentése, vagyis az adatok szinkronizálása azonnal megtörténik.
A felhőalapú szolgáltatóknál egy hardveres leállás szinte lehetetlen. Többlemezes (RAID) rendszerű szervereken redundánsan tárolják fájljainkat, például ezekben az eszközökben a diszkeket vagy egyéb alkatrészeket a szerver leállás nélkül „menet közben” is lehet cserélni. Itt speciális szerverek a nap minden percében folyamatosan replikálják magukat, vagyis ezek az eszközök is állandóan biztonsági másolatot készítenek saját magukról egy másik fizikai eszközre. Ennek a technológiának másik óriási előnye, hogy rendelkezik az „előző verziók” –val, vagyis akár több hete törölt vagy szerkesztett fájljainkat is vissza tudjuk mi magunk állítani napra pontosan! Természetesen hibázni egy ilyen rendszer is tud, de a legtöbb embernek eszébe sem jut azért nem használni autót vagy repülőt, mert vannak néha meghibásodások, vagy néha tragédiákkal járó események.
Egy felhőszolgáltatónál gyakorlatilag korlátlan méretű tárhelyre előfizethetünk, viszont érdemes csak a pótolhatatlan fájljainkat itt tárolni. A helyi adattárolók növekedésével rendszerint pazarlóan bánunk a rendelkezésünkre álló tárhellyel, ezért időnként érdemes szelektálni, rendezni adatainkat. Például a nagyméretű filmjeink és egyéb máshonnan is beszerezhető adatállományok tárolására elég egy külső usb mentőegység is, és csak a napi munkánkhoz szükséges dokumentumokat, fényképeket, leírásokat, levelezést, stb. rakjuk a felhőbe. Ha például a munkánkra szabott mappa struktúrát alakítunk ki merevlemezünkön, adataink könnyen szinkronizálódnak a felhőbe és nyugodtan aludhatunk.
Az informatikára jellemző, hogy cégeknek, de már magánembereknek is sokkal jobban megéri a jövőben szolgáltatást vásárolni, mint hardver vagy szoftver eszközöket. A felhő alapú informatika a legjobb megoldás az eszközök gyors avulása ellen, az erőforrások optimális kihasználására és az üzemeltetéssel járó gondok leküzdésére. Például a Microsoft egyik csomagjában szoftverhasználat és 50GB email tárhely mellett, már 1 TB (!) felhő tárhelyet is biztosít évente havi bruttó 20.999 Ft-ért:
https://products.office.com/hu-hu/buy/office
